10 érdekesség az alvásról, amiről lehet, hogy nem tudott
Az alvás a mindennapok része, ami a legtöbbünk számára nagyon kellemes. A tudósok és az orvosok szemszögéből nézve ez lenyűgöző jelenség, amelyet még nem tártak fel teljesen részletesen. Csak azt tudjuk, hogy az alvás nemcsak a test, hanem a lélek regenerálódásához is elengedhetetlen. Mi mást nem tud még az alvásról?
1. Az ember az egyetlen emlős, amely szándékosan késlelteti az alvást
Ezt a jelenséget " bedtime procrastination "-nek nevezik, és különösen gyakori a modern társadalomban. Az emberek gyakran hosszabb ideig maradnak ébren, mint kellene, mert elektronikus eszközöket használnak, tévét néznek vagy más tevékenységet végeznek. Ez a szokás krónikus alváshiányhoz és az ehhez kapcsolódó egészségügyi problémákhoz vezethet.
2. Az álmatlanság rekordját Randy Gardner tartja, aki 1964-ben 11 napig és 25 percig nem aludt
Ezt a kísérletet orvosi felügyelet mellett végezték, és az alvásmegvonás hatásainak tanulmányozására irányult. Gardner hallucinációktól, paranoiától és rövid távú memóriazavaroktól szenvedett. A kísérlet után 14 óra 40 percig folyamatosan aludt, hogy felépüljön. Hasonló extrém kísérleteket ma etikai okokból hivatalosan nem végeznek.
3. A rendszeres alváshiány súlygyarapodáshoz vezethet, mert hatással van az éhségérzetet szabályozó hormonokra
Az alváshiány megzavarja a leptin és a ghrelin hormonok termelődését, amelyek szabályozzák a jóllakottság és az éhségérzetet. Ez megnövekedett étvágyhoz vezethet a magas kalóriatartalmú ételek iránt és a túlevéshez. Ezenkívül az alváshiány okozta fáradtság csökkent fizikai aktivitáshoz vezethet, ami tovább hozzájárul a súlygyarapodáshoz.
4. Az újszülöttek átlagosan napi 16-17 órát alszanak
Ez a hosszú alvás elengedhetetlen az újszülött agyának növekedéséhez és fejlődéséhez. Az újszülöttek alvása rövidebb, általában 2-4 órás időszakokra oszlik, mert gyakrabban kell enniük. Az életkor előrehaladtával az alvás időtartama fokozatosan lerövidül, és hosszabb éjszakai alvássá változik.
5. Vannak, akik alvási bénulásban szenvednek, amikor nem tudnak mozogni közvetlenül elalvás előtt vagy ébredés után
Az alvási bénulás olyan állapot, amikor egy személy eszméleténél van, de nem tud mozogni vagy beszélni. Gyakran kíséri a mellkasi nyomás érzése és élénk, gyakran ijesztő hallucinációk. Bár ez az állapot ártalmatlan, és általában csak néhány másodpercig vagy percig tart, nagyon szorongató lehet azok számára, akik átélik.
6. Alvás közben az agy feldolgozza az előző napi információkat
Ez a folyamat kulcsfontosságú a tanuláshoz és a hosszú távú memória kialakításához. Alvás közben új szinaptikus kapcsolatok jönnek létre, amelyek megszilárdítják a tanult információkat. A tanulmányok azt mutatják, hogy a tanulás utáni minőségi alvás jelentősen javítja az új információk emlékezési képességét.
7. Alvás közben csökken az emberi szaglás érzékenysége
A legalacsonyabb a szaglóérzékenység a mélyalvás fázisában, a REM-fázisban, amikor gyakran álmodunk, a szaglóérzékenység kismértékben növelhető a mélyalváshoz képest. Ez megmagyarázza például, hogy miért vannak felszerelve a füstérzékelők és tűzjelzők. Az ember nappal a tűz első jeleit észleli, de éjszaka gyakran előfordul, hogy csak akkor ébred fel, amikor már ég a ház.
8. Az alváshoz az optimális szobahőmérséklet általában 15-19°C között van
Az emberek hajlamosak mélyebben és hosszabb ideig aludni hűvösebb környezetben. A hűvösebb környezet segít csökkenteni a testhőmérsékletet, ami természetes folyamat az elalvás során. A túlzott meleg a hálószobában megzavarhatja ezt a folyamatot, és nyugtalan alváshoz vezethet. A hőmérséklet mellett a levegő páratartalma is fontos - az optimális 30-50% között van.
9. A rendszeres alváshiány gyengítheti az immunrendszert
Alvás közben a szervezet citokineket termel és bocsát ki, a megfelelő immunválaszhoz fontos fehérjéket. Az alváshiány csökkenti ezeknek a fehérjéknek a termelését, ami fokozott fogékonyságot okoz a fertőzésekre. A hosszú távú alváshiány növelheti az olyan krónikus betegségek kockázatát is, mint a cukorbetegség vagy a szívbetegség.
10. A középkorban és az ipari forradalom előtt általános volt az úgynevezett fázisos alvás
Az emberek két fázisban aludtak - az első alvás sötétedés után kezdődött és körülbelül 4 óráig tartott. Ezt egy 1-2 órás ébrenléti időszak követte, melynek során az emberek meditáltak, imádkoztak vagy csendes tevékenységet folytattak. Ezt a második alvás követte hajnalig. Ez az alvási minta természetesebb volt az emberi bioritmus számára, és lehetővé tette az éjszakai órák jobb kihasználását az elektrifikáció előtti időszakban.