Masszázs a tudomány szemszögéből - nem csak simogatás

Van-e pozitív hatása a masszázsnak a testre és a pszichére? Kétségtelen, hogy ezt a gyakorlat évezredek óta bizonyítja. De csak az utóbbi évtizedekben került a masszázs a tudomány górcsöve alá. Nézzünk meg néhány folyamatot, amelyeket a masszázs indukál a szervezetben, az izomzattól egészen a sejtszintig.

Gyakorlat: A masszázs működik

A masszázs évezredek óta velünk van, anélkül, hogy kétségbe vonnánk, hogy segít. Az ember természetéhez tartozik azonban, hogy a dolgok lényegét keresi, és sok masszőr és vendég nem elégszik meg azzal, hogy a masszázs jót tesz az embernek, tudni akarja, miért.

A masszázs gyakori megfigyelhető hatásai, amelyeket érintéssel is mérhetünk vagy akár érezhetünk, vagy szabad szemmel is láthatunk, például:

• az izomfeszültség és a fájdalom csillapítása,
• a vérkeringés javítása,
• jobb alvás,
• a stressz és a szorongás csökkentése,
• hangulatjavulás, lelki ellazulás.

Azt is tudjuk, hogy a masszázs során bizonyos idő elteltével aktiválódik a paraszimpatikus idegrendszer, vagyis a vegetatív idegrendszer azon része, amely a szervezetben olyan folyamatokat indít el, amelyek nyugalmi állapotot igényelnek a szervezetben: emésztés, regeneráció, elmélyülés,légzés, relaxáció.

A test paraszimpatikusra váltása bizonyos ideig tart (és ez is egyéni), ezért javasolt, hogy például a hátmasszázs legalább 30 percig tartson. A boldogsághormonok felszabadításával és a vérben lévő stresszhormonok csökkentésével kombinálva a masszázs nemcsak kellemes, hanem gyógyító eljárás is.

A rendszeres masszázsnál nem csak átmeneti, hanem hosszabb távú hatásokra is számíthatunk, amelyek közül megemlítjük:

• a gyulladásos folyamatok csökkentése a szervezetben a masszázs szív- és érrendszerre és nyirokrendszerre gyakorolt jótékony hatásának köszönhetően,
• a heges szövetek állapotának javulása,
• a tapadások lazulása,
• jobb ízületi mobilitás és fokozott rugalmasság.

A masszázs tehát olyan terápia, amelynek pozitív hatását a gyakorlatban elért eredmények igazolják, mind az egyéni terápia után, mind pedig a megfelelő időközönkénti rendszeres masszőr látogatások után.

Mi történik a sejtben?

Tehát próbáljunk meg mélyebbre merülni a testben, amelyet masszíroznak. Különböző tudományos vizsgálatok részinformációkat tártak fel a masszázs hatásáról, például jelentősen csökkenti az arginin vazopresszin (AVP) hormon mennyiségét, amelynek feladata az erek összehúzása, ami növeli a vérnyomást és gátolja a vizeletkiválasztást is.

A második hormon, amelyre a masszázs bizonyítottan hatással van, a kortizol stresszhormon. A vörösvértestek számának, valamint a fehérvérsejtek számának és aktivitásának átmeneti növekedéséről is beszámoltak, így a masszázs hozzájárul az anyagcsere és az immunitás javításához.

De mi történik sejtszinten? A kutatás*, amely két csoportra osztotta az embereket, ahol az első edzés után kapott masszázst, a másik pedig nem, érdekes eredményeket hozott. A vérben és az izomszövetben a masszázs után megnövekedett mennyiségben találták a mitokondriumok kialakulásáért felelős gént, ugyanakkor a gyulladással összefüggő gének alacsonyabb aktivitását észlelték.

A gyulladással összefüggő gének expressziójának csökkenése azt jelenti, hogy a sejtek kevesebb gyulladásos folyamatot támogató fehérjét termelnek a masszázs után. A masszázst követően a mitokondriumok képződésével összefüggő gének expressziójának növekedése a mitokondriumok kialakulásához és működéséhez szükséges fehérjék magasabb termeléséhez vezetett, ami javíthatja a sejt energiaanyagcseréjét.

A mitokondriumok sejtszervecskék, nevezhetjük sejtek meghatározott funkciókat ellátó szerveinek is, például ATP-t (adenozin-trifoszfátot) termelnek, amely a sejtfolyamatok energiaforrása, gondoskodnak a tápanyagok energiává alakításáról, részt vesznek egyes molekulák (hormonok, hemoglobin) szintézisében segítik a sejt stresszhez való alkalmazkodását stb.

A génexpresszióban regisztrált változások feltárták a masszázs azon képességét, hogy hozzájáruljon a gyulladásos folyamatok mérsékléséhez, elsősorban a masszírozott izomszövetben, ami gyorsabb izomregenerációt és gyulladáscsökkentést eredményez fizikai megterhelés után.

Az a tény, hogy ezeket a változásokat a vérben is rögzítették, arra utalhat, hogy a masszázsnak hasonló pozitív hatásai lehetnek az egész szervezetre, a gyulladásos folyamatok leküzdésére, az immunitásra és az egészségre.

A tudomány már megállapította, hogy a masszázsterápia javítja az edzés és a sérülések utáni felépülési időt. A masszázs testre és pszichére gyakorolt hatásának területén azonban még mindig sok a megválaszolatlan kérdés és széles terület a további kutatások számára.

*Crane, J. D., Ogborn, D. I., Cupido, C., Melov, S., Hubbard, A., Bourgeois, J. M. és Tarnopolsky, M. A. (2012). Massage therapy attenuates inflammatory signaling after exercise-induced muscle damage. Science Translation Medicine, 4(119), 119ra13.