Trigger pontok vagy indítópontok
Ideális körülmények között izmaink rugalmasak, viszonylag puhák és fájdalommentesek az eredés és a tapadás közötti távolságon. A helytelen mozgási szokások, a stressz és a sérülések azonban fájdalmas helyek, úgynevezett triggerpontok, indítópontok kialakulását okozzák az izmokban.
Mi a trigger pont
Az izmok egy bizonyos típusú mozgásra vannak beállítva, kontrakcióra (összehúzódásra) és relaxációra (elengedésre). A trigger pont akkor jön létre az izomban, ha az egyszeri vagy hosszú távú túlterhelt. Az izom fizikai túlterhelése vagy érzelmi stressz hatására az izom legkisebb rostjai elakadnak, ahelyett, hogy simán összehúzódnának és ellazulnának, és merev helyet, egyfajta csomót, kiváltópontot hoznak létre. Ezen a helyen le van kötve az oxigén- és a tápanyagellátás, valamint az anyagcsere salakanyagainak eltávolítása, az izom így veszít erejéből, rugalmasságából, és teljes mértékű munkaképességéből. A trigger pontok is hajlamosak az izomzatba láncolódni.
Az emberi test izmait és szerveit fascia borítja. A teljes fasciális hálózat össze van kötve és együtt működik, így az egyik izom legyengülésével, fasciájának meghúzásával a többi izom fokozott munkával kénytelen kompenzálni annak kiesését, és trigger pontok keletkeznek bennük. A lerövidült izmok korlátozzák az ízületek mozgását, és negatívan befolyásolják a gerincet és a medencét. A szervezetben fellépő egyensúlyhiány fokozatosan más szervrendszerekre is hatással van, ennek eredménye lehet például a vegetatív idegrendszer irritációja miatti égő érzés a szemben vagy a fülzúgás.
Leggyakrabban azonban a trigger pontok izommerevséget és -fájdalmat okoznak, és korlátozzák a mozgást, a fájdalmas állapotok egész 75%-áért felelősek. A "trigger" elnevezés arra utal, hogy a trigger pont által okozott fájdalom vagy közvetlenül azon a helyen és az izomban nyilvánul meg, ahol keletkezett, vagy átkerül (fájdalmat vált ki) a test másik részébe. Tipikus példa a fejfájás, amelyet a trapézizom trigger pontja okoz. A trigger pontok a fájdalom mellett izomfájdalmakat, bizsergést, égő érzetet vagy akár szédülést is okozhatnak.
Hogyan keletkeznek és hol találjuk őket leggyakrabban
Azt már tudjuk, hogy a kiváltó tényezőket fizikai vagy érzelmi stressz okozza. A trigger pontokat leggyakrabban a helytelen mozgás okozza, akár egyszeri (túlterhelés a munkahelyen, edzőteremben, túrázás), akár ismétlődő (munkahelyi, vezetési szokások, helytelen testtartás, teherhordás stb.).
Az életkor előrehaladtával az izomregeneráció gyorsasága is csökken. Egy esetleges sérülést, műtétet nem mindig kerülhetünk el, de megfelelő rehabilitációval csökkenthetjük a negatív következményeket.
A helytelen mozgási szokások, a nem megfelelő cipő és ruha, az időjárás ingadozása vagy a légkondicionálás szintén fájdalmas izommerevséget okozhat.
Nem szabad alábecsülnünk a pszichét sem. Már a gyerekek izmain is megtalálhatóak a trigger pontok, mert az iskolában és az életben is sok stresszt élnek át és nincsenek megfelelő mozgási szokásaik. Gyakran a stressz és az izommerevség is félelmet okoz, például a fogorvosi látogatást követő nyaki izommerevség.
A trigger pontok bárhol előfordulhatnak az izomban vagy annak végéin, minden emberre jellemzőek lehetnek, attól függően, hogy milyen tevékenységet végez. Akik edzenek gyakran találunk kiváltót a vállak környékén és a trapézon. Ugyanez vonatkozik azokra is, akik sokat ülnek a számítógép előtt, a nyak területén lévő trigger pontok is hozzáadódnak. A futást űző sportolóknál trigger pontokat mutatnak a vádliban, a combban és a csípő környékén. Az iskolás gyerekeknél az izmok merev részei a lapockák között és a trapézcsonton találhatóak. Éppen ezért fontos, hogy egy masszőr, gyógytornász, orvos megfelelően kérdezze a vendéget, megtudja, hogyan telik a napja, milyenek a mozgási szokásai, mi okozza a stresszt.
Hogyan kezeljük a trigger pontokat?
Természetesen masszázzsal. Azt mondják, hogy a trigger pont masszázs fájdalmas. Nem kell, hogy így legyen, bár a legtöbb trigger pont érintésre, nyomásra érzékeny, ennek megfelelően keressük a testen. Izomrángások és utalt fájdalom is előfordulhat, amikor a trigger pont megnyomása fájdalmat okoz a test egy másik részében, az egyes triggerekre jellemző.
Mivel a triggerek fizikai vagy érzelmi stressz hatására jönnek létre, bármilyen technikát választ is a masszőr az eltávolításukra, az adott vendég figyelembevételével kell eljárnia. A cél a trigger pontok felszabadítása és nem a fájdalom miatti újabbak kiváltása a masszázs során.
Az elhanyagolt trigger pontok felszabadításához gyakran több masszázst is el kell végezni. A trigger pontokkal végzett munka a myofasciális technikák, a lágy technikák, a lágyrészkezelés vagy akár a mélyszöveti masszázs kifejezések alatt is megtalálható.
De még egy "hétköznapi" klasszikus svédmasszázsnál is tud trigger pontokkal dolgozni a masszőr. Az izomrostok mentén lassan mélyebbre haladva keresik őket, a masszőr megtapintja a megkeményedett helyeket, csomókat, amelyekre aztán ujjai (vagy karjai, könyökei) vagy speciális eszközök segítségével nyomást gyakorol a trigger pontok kezelésére. Alternatív megoldásként a trigger pontnál lévő kisebb izmokat mindkét oldalról összenyomják, amíg a trigger pont meg nem lazul. Ezt "olvadó hatásnak" nevezik, az edzett terület fellazul, az izomrostok ellazulnak, megnövekedett vér- és oxigénadag jut az érintett területre, és az izom egyensúlyba kerül.
Gyakorlati szempontból ajánlatos a trigge rpontok kezelését az érintett szöveten enyhébb és hosszabb mozdulatokkal váltogatni, azaz kombinálni például klasszikus masszázzsal vagy Lomi Lomival. A vendégnek nem szabad visszatartania a lélegzetét, éppen ellenkezőleg, a fájdalmat mély lélegzetvételekkel kell csillapítani egészen a hasig, így lehetővé tenni az izmok megfelelő oxigénellátását.
Nagyobb problémák esetén a masszázs megismétlése mellett esetenként nem kerülheti el a gyógytornász vagy ortopéd ellátását, aki más módszerekkel is tudja kezelni a trigger pontokat, mint például száraz tű, ultrahang, spray vagy fájdalomcsillapító.
A trigger pontok kialakulásának megelőzése
A trigger pontok kialakulásának megakadályozására vonatkozó utasítások logikusan következnek az előfordulásuk módjából. Kerülnünk kell a lelki és a fizikai stresszt. Sajnos ez nem olyan egyszerű, sokszor már maga a munka- és életvitel is indokolatlan fizikai vagy pszichés megterheléssel jár.
Azonban mindenkinek megvan a lehetősége, hogy az életmódját úgy alakítsa, hogy korlátozza a stressz mértékét, eleget aludjon, és betartsa a megfelelő folyadékbevitelt és a mozgási rendet. Célszerű kikapcsolódást kiváltó tevékenységeket választani, mint például a természetben való séta, szabadidős sportok, kellemes időtöltés a családdal, barátokkal.
A munka során beállíthatjuk a munkaasztal ergonómiáját, az üléseket, tarthatunk szüneteket és lehetőség szerint elkerülhetjük az izomtúlterhelést. Fontos, hogy edzés előtt és után ne feledkezzünk meg a bemelegítésről és az izomnyújtásról, és tartsuk be az izomregenerációhoz szükséges időt.
A megfelelő testsúly, a rostban gazdag étrend és az ásványi anyagok (magnézium, cink, kalcium, nátrium, vas), vitaminok (B-B1, B6, B12 és C), folsav és omega-3 pótlása is segíthet.
A trigger pontok otthoni kezelése
A triggerek koncentrált nyomással oldódnak. Ezt a kezelést magunk is elvégezhetjük a megfelelő eszközökkel. Mindenesetre meg kell bizonyosodnia arról, hogy a trigger pontot szorítja, és nem zsírcsomót, zúzódást, tályogot vagy más képződményt a bőr alatti szövetben és az izomzatban.
Egy egyszerű teniszlabda is segít az izmok ellazításában, de az ilyen típusú, saját testével végzett munkára kifejlesztett termékek alkalmasabbak. A masszázsrudak, hengerek vagy a rezgő masszázspisztoly ellazítja az izmokat edzés után, és gyorsabb regenerálódást biztosít.
Masszázslabdára vagy sünre támaszkodva megcélozhatjuk a fájdalmas helyet az izomban. Így falnak dőlve a nehezen elérhető helyeket is kezelhetjük, például a lapockák közötti izmokat. A trigger pontok felszabadításához nem szükséges nagy mértékű mozgást végrehajtani, elegendő a megfelelő, de viszonylag nagy nyomású mikromozgás. A trigger pontok önmasszírozására kiváló eszköz a speciálisan kialakított, kiemelkedésekkel ellátott masszírozó.
A jobb tájékozódáshoz, és különösen alkalmas nyújtógyakorlatokhoz, amelyeknek a kezelést kell követniük, rengeteg szakirodalmat talál a piacon.
Érdekesség a végére
Janet G. Travel élete nagy részében a trigger pontok és a myofascialis fájdalom szindrómával foglalkozott, aki John F. Kennedy amerikai elnök udvari orvosa volt. Többek között azt tanácsolta neki, hogy inkább hintaszékben üljön, mint normál széken, mivel a ringató mozdulat segítette a háborús sérülésekből eredő hátfájásának enyhítését.