Tudatos légzéssel a jobb egészségért
Mivel természetes, hogy lélegzünk, gyakran elfelejtjük, hogy a helyes légzés az egészséges életmód része. Ez egyszerű módja annak, hogy a teste és a lelke jobban érezze magát, és hogy jobban teljesítsen. Miért olyan fontos a légzés az egészséges test és lélek szempontjából, és mit tehetünk magunkért ezen a területen?
Az oxigén életet jelent
Lélegzés. Gyakori esemény, amiről tudjuk, hogy az élethez szükséges, de mivel automatikusan történik, nem fordítunk rá különösebb figyelmet.
Szó szerint minden sejtünknek szüksége van oxigénre. A nem edzett ember agya oxigén nélkül 4-5 perc után meghal. Még számos kifejezés kapcsolódik magához a légzéshez, például az első lélegzet (születés), az utolsó lehelet (halál), kilélegzett (megkönnyebbült), életet lehelt (alkotott), nem tudok lélegezni (valami korlátoz, visszatart), vágyódni valamire (nagyon akarok), pihenni (lazítani).
Miért lélegzünk?
A légzés célja, hogy oxigén kerüljön a tüdőbe, ill. a tüdőben, hogy oxigént vegyen a belélegzett levegőből és szén-dioxidot adjon át a kilégzéshez. A jó oxigénellátás és a szén-dioxid hatékonyabb eltávolítása jótékony hatással van az egészségre és a teljesítményre, az anyagcserére, az emésztésre és az alvásra.
A megfelelő légzés elősegíti a jó hangulatot, csökkenti a fáradtságot, öregedésgátló hatású, támogatja a koncentrációt, a figyelmet (könnyebben tanulunk) és például a fogyást is. Az anyagcsere során a zsírok kisebb molekulákra bomlanak, és ez a folyamat szén-dioxidot (kb. 84%) és vizet (kb. 16%) termel. A legtöbb CO2 légzéssel ürül ki a szervezetből.
Mivel a modern életmód gyakran növeli a stresszszintünket, a légzés tudatos lassítása és elmélyítése, a mindfulness segít kitisztítani a fejünket, megszabadulni a felesleges gondolatoktól, kontrollálni a feszült érzelmeket, és paraszimpatikus üzemmódba juttatni a testet.
Szimpatikus és paraszimpatikus
A légzés szorosan összefügg és együttműködik az idegrendszerrel. Ha stressz alatt vagyunk, automatikusan gyorsabban, azonban felszínesebben kezdünk lélegezni. A szervezet több fronton készül harcra vagy a menekülésre, a vegetatív idegrendszer azon része van fölényben, amelyet szimpatikus rendszernek nevezünk.
De a napi stressz nem abból áll, hogy medve üldöz minket, és szükségünk van adrenalinra, leállt emésztésre és vérpumpálásra az izmokban, hogy elkerüljük. Démonjaink inkább az idő, a feladatok és az interperszonális kapcsolatok, és ez alól nincs fizikai menekvés.
A légzésre, annak gyorsaságára és mélységére koncentrálva aktiválhatjuk az autonóm idegrendszer paraszimpatikus részét, és ezzel jelezhetjük a szervezetnek, hogy nincs életveszély.
A tudatos légzés gyakorlása és beépítése a mindennapi életbe viszonylag egyszerű módja annak, hogy javítsa fizikai és mentális egészségét és életminőségét. A légzőgyakorlatok egyszerűek, nem igényesek, szinte mindenki számára megfelelőek, bárhol és bármikor elvégezhetők.
Mire kell figyelni
Ha komolyabb egészségügyi problémái vannak, mint például krónikus obstruktív tüdőbetegség, súlyos asztma vagy súlyosabb mentális zavarok, akkor érdemes orvoshoz, gyógytornászhoz vagy légzőgyakorlóhoz fordulni.
Még a viszonylag egészséges emberek is kezdjék el a légzőgyakorlatokat, mint bármely más gyakorlatot, fokozatosan és lassan. Főleg, ha huzamosabb ideig, gyorsan és felületesen lélegzik főleg szájon, vagy különösen megterhelő időszaka van. A légzőrendszer szövetekből és izmokból is áll, amelyeknek időre van szükségük a változáshoz.
Mint minden gyakorlatnál, a legjobb változtatások fokozatosak. Kezdje napi néhány perces légzőgyakorlattal, és fokozatosan a szervezete hozzászokik a változáshoz, és automatikusan új üzemmódban kezd dolgozni, például amikor elkezd futni, és néhány hét múlva rájön, hogy a lépcsőzés már nem jelent problémát.
Öntudatlanul is végez légzőgyakorlatokat rendszeres meditáció közben, vagy ha fúvós hangszeren tanul játszani. A rendszeres testmozgás növeli a tüdő kapacitását, valamint megnyugtatja és elmélyíti a légzést.
Például a hangrögzítés szórakoztató, anyagilag és fizikailag könnyű tevékenység, de rendszeres ismétléssel határozottan növeli a tüdő kapacitását és mélyíti a lélegzetet. Ezért az asztma kezelésében terápiás diszciplínaként is ajánlott.
Rekeszizom légzés
Az általános meghatározás a következő: a kilégzésnek 1,5-2-szer hosszabbnak kell lennie, mint a belégzésnek. De ha huzamosabb ideig más ritmusban lélegzik, akkor a szervezetnek nagyon nehéz "újra hangolódni", erre kell koncentrálni és kibírod pár percig.
Ezért ajánlott elkezdeni a légzőgyakorlatokat napi néhány percre. Lehet reggel közvetlenül ébredés után, elalvás előtt, vagy bármikor a nap folyamán, akár más tevékenység, például séta közben is.
A hasi légzés vagy a rekeszizom légzés a légzőgyakorlatok alaptípusa. Kényelmes feküdni közben, vagy a falnak támaszkodni állva. Elég 10 be- és kilégzéssel kezdeni (orron keresztül lélegzünk), a fontos, hogy belégzéskor ne csak a mellkas, hanem a has is emelkedjen és táguljon. A váll, a nyak és a trapézizmok nyugalomban maradnak, a kilégzés ellazul, automatikus és nem erőltetett.
Sok más légzőgyakorlatot is találhat, gyógytornász, jógaedző, Ájurvéda terapeuta, fitnesz- vagy fitneszedző vagy közvetlenül a légzéssel foglalkozó szakértő tanácsot tud adni a helyes technikával kapcsolatban.